Anyám muskátlijai mindig
hatalmasra nőttek,talán, mert nagyon szerette őket.Lecsipkedte a hervadt virágot,így teremtett virágos világot.
Keze nyomán szépült a kert,így lettem én is kiművelt a gazok,
hasznosak és dísznövények terén,
mint bádogvödörben
egy virágköltemény.
2,
Salamon József: Cserépnyi lét
Ez egy ’szép’ színű virág
Lehetne a jelünk…
Ez a cserép neki a világ
Mi szeretve ébredünk.
Amíg köröttünk dallam az élet
És bennünk dallam a szépség
Boldogság létezni véled
Még ha cserépnyi is a mérték.
Taktoma: Őserő
Avar közt tavasszal
Megpezsdül a világ,
Pitypangszem kacsint rád
Pajkos mosollyal.
A föld még szürke, ám
Krókuszok nyilai
Nárciszok lándzsái
Döfik át a halált.
Sarjadó zöld vetés
Vár nyárra aratást,
Virágözön kíván
Nászt, beteljesülést.
Kis csírában rejlő
Jövő, teljes élet,
Tavaszi őserő:
Kezdet és ígéret.
Schilli Tímea: Othelloegyfolytában erős és függetlenHadd legyek végre egy szőlőszemfüggjek csüngjek könnyedénszemtelenül, feladat nélkülérjek borrá, csak úgysokad-magam közt, mert miért ne?!a nap és az eső örömérelilás bordó othello legyekrágós héjú, lustamagjaim talmi gondolatokköpd ki miután a szádban megfordult
1.
Marcsek Anna Mirtill: A forrás
Kidobban, lüktet a forrás,
fényfürdőben kéklő ragyogás,
kövek és gyökerek között,
Földanyából gyöngyözött.
Nem ölel már a fekete csend,
színessé változott a fent,
szabad vagy, te vagy az élet,
vándor, mely visszatérhet.
Hegyek lánya szökken, fecseg,
csillám haja dúsan lebeg,
lendületes ifjúsága
belecsobban a tájba,
ezüstös medrére talál,-
útjában meghajol a nyár.
Bizonyosság (Kányádinak)Járt itt valaki.Fák hegyén szívdobbanásrajzolatai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése