Kádár Csomor Gábor: Angyalos ház
1.
Angyalos ház
Búgó morajjal érkezett a reggel,
a föld éles robajjal szakadt fel.
Mint kit iszonyú láz gyötör remegve,
vacogtak a házak, sorban letérdelve.
A föld pora a felhőket ostromolva,
szállt az égbe kegyelemért sóhajtva.
Eltűntek az utcák, eltűntek a házak,
a tegnapi tervek, apró talmi vágyak.
Végtort ült a mély, nem válogatva,
testet, betont, kőszívet egybefalva.
A porködön át zöld fény derengett,
talán a van és nincs határán lehetett.
Egy ép, álló ház, reményzöld sziget,
tetején smaragdszínű burjánzó liget.
Mintha három ujjal mutatná az utat,
három erős grádics égi ladikot tart.
Az egyik csónakot éppen eloldották,
fiatal pár szeli véle felhők habját.
Ha a remény él, az életet megtartja,
az Úr égi ladikját kegyelemmel adja.
Kádár Csomor Gábor: cím nélkül
1.
Az építőmester
Az építőmester előbb tervez,
kőre követ papíron szerkeszt.
Rajzol hófehér házfalat,
ácsol tetőt, támfalat.
Égre tár ablakot,
kanyarint lépcsőt,
ível balkont,
kilépőt.
Az építőmester tervezője
az életet adja,
hozzá a köveket,
nyersen, nem faragva.
Lélekben írt üzenetet hagyva,
hogy az édent egyszer visszaadja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése